Régi és új cimboráknak

„NEM IGAZ, HOGY AZ ÉLETNEK A KIVESZETT MELEGÉT MEG NE LEHESSEN TALÁLNI!”

2015/11/15. - írta: cimbora2012

 

„NEM IGAZ, HOGY AZ ÉLETNEK A KIVESZETT MELEGÉT MEG NE LEHESSEN TALÁLNI!”
JÓZSEF ATTILA és SZÉCSI MARGIT FONTOS ÜZENETE A MÚLTBÓL A GYÁSZNAPON!!!!
Részlet egy 1977­ben készült Cimborából, s az üzenet sajnos ma AKTUÁLISABB, mint valaha....Szécsi Margit költőt Juhász Jácint a Cimbora műsorvezetője és Sebő Ferenc arról faggatja, mire való a versírás, mire való a szó, a vers, és mi legyen a verssel, ha már megírták...DÖBBENETES, felejthetetlen örök érvényű szavak, és MA, amikor Európában mindenki, aki EMBERNEK érzi magát, fájdalmat, gyászt és rettenetes keserűséget érez a Párizsban történtekért, gondoljunk, gondoljatok ti is erre, ezen a szomorú GYÁSZNAPON, és ne felejtsétek el a borzalomnak ezt a szörnyű eseményét, s hallgassátok ezt a fantasztikus EMBERT, ezt a csodálatos KÖLTŐT, tanuljatok tőle, és építsetek, egy másik, egy jobb EURÓPÁT, egy szebb VILÁGOT, mint amilyenre ez a mienk sikerült, de sose feledjétek, SZÉCSI MARGITOK, JÓZSEF ATTILÁK nélkül nem megy!
S most, hogy kedvetek legyen meghallgatni ezeket a gondolatokat, idézek néhány mondatot ebből a majdnem 40 éves, 1977­ben készült Cimborából
Ajándékot hozott a műsorba, egy hófehér követ és a SZÓT...mindkettőről felejthetetlenül beszélt: Részletek, gondolat foszlányok a beszélgetésből:
SZÉCSI MARGIT:
'A szót is használhatjuk lélektelenül, gépiesen és gonoszul is, de fel is emelhetjük, meg is nemesíthetjük, erre való a legnemesebb játék, a versírás ...gondoljátok el, hogy megszépül a szó, hogy cseng, ha a megfelelő helyét a versben megtalálja....hajolj le értem használj nemesen ezt fejezi ki az emberi szó...hogyan legyen még inkább a vers közkincs?
El kell énekelni...közösen, együtt kell énekelni, mert a vers megnemesít....az együtt éneklésben közös örömöt találni, ez a titok....ne legyen az énekes sztár, ne legyen a vers pénzért készült szülemény...mert aki együtt énekel valakivel, az nem fogja énekes társát megütni, és barátjának tekinti és számít rá az élet nagyobb dolgaiban és nem érzi magányosnak magát a világban...gyerekkoromban volt az udvaron egy nagy eperfa...oda esténként kiültek a lakók és együtt énekeltek, beszélgettek, s ha nappal összevesztek is estére kibékültek, mi gyerekek ott ugráltunk....s tanultuk a dalokat....igaz ezért nem fizettek, igaz, itt nem volt sztár és producer és bámész közönség és flitteres díszruha, de volt szeretet , és éreztük, hogy vagyunk és egymásért vagyunk...
József Attila boldog lett volna, ha hallaná, hogy a verseit közösen éneklik: nem igaz, hogy az életnek a kiveszett melegét meg ne lehessen találni....

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://cimbora2012.blog.hu/api/trackback/id/tr378079306

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.